A leningrádi blokád tragikus esemény, amely teljesen megváltoztatta a városlakók sorsát és életét. Méreténél fogva mindez beárnyékolta azoknak az embereknek az ingatlanügyét, akik kényszerítő körülmények hatására hagyták el azt. Az evakuálásból hazatérve az emberek nem tudtak bejutni lakásaikba, ennek okai is voltak.
1. Lakásválság
Még a blokád teljes feloldása előtt, 1943 vége felé. megkezdődött a leningrádiak újbóli evakuálása. Elég nehéz volt visszatérni a városba. 1946 közepéig zárva volt. Az embernek választ kellett kapnia egy hatósági megkeresésre vagy egy szervezet, vállalkozás „kihívására”. Ha nem volt ilyen dokumentum, akkor az illetőt 24 órán belül ki kellett volna kilakoltatni Leningrádból. Ezt a döntést hozta a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottsága. A történészek szerint ennek az az oka, hogy az állam más régióiban is szükség volt helyi szakemberekre. Nos, a hazatérőknek újabb komoly problémán kellett keresztülmenniük, csak ez ezúttal a lakáskérdéssel függött össze.
Amíg a blokád tartott, a németek 150 000 lövedéket dobtak a városra. A robbantás 7143 különböző épületben sérült meg. 3174 teljesen megsemmisült. Ennek eredményeként 5 millió négyzetméter pusztult el. m élettér. Azokat, akik a robbantás vagy tűz miatt elvesztették otthonukat, a szomszédos, ideiglenesen elhagyott lakásokba, vagy az elhunytak otthonába költöztették.
2. Hazatérés
1944-ben a végrehajtó bizottság kihirdette azokat a szabályokat, amelyek szerint a városba visszatérőknek el kellett járniuk. Az illetőnek a megérkezést követően először be kellett jelentkeznie a rendőrségen, majd tíz napon belül lakhatási kört kellett kézhez kapnia. Feltéve, hogy valaki már lakik a lakásban, csak bírósági úton lehet visszaadni.
A legtöbben mindenbe beleegyeztek. Barakkban laktak, és várták házaik helyreállítását. Miután sok megpróbáltatáson mentek keresztül, és életben maradtak, az emberek örültek, hogy túlélték, és nem haltak éhen, mint sokan. Néhányan megpróbálták érvényesíteni saját lakhatási jogaikat. 1945-ben g. 150 000 olyan esetet regisztráltak, amikor a leningrádiak ügyvédekhez fordultak tanácsért. Ha a kérdés vitatható volt, a házvezető volt a felelős a rendezésért. Természetesen ilyen körülmények között a vesztegetés széles körben elterjedt.
A blokádnak kiváltságai voltak az evakuálásból visszatértekkel szemben. 1943.07.01. előtt beköltözött személy otthona tönkretétele miatt egy új lakás teljes jogú tulajdonosává vált. A jogszabály annyira bonyolult volt, hogy a volt tulajdonosoknak szinte esélyük sem volt visszaadni a lakást.
3. "Újraelosztás"
Ezt az egész helyzetet kihasználva a leningrádi lakosság felső rétegeinek képviselői birtokba vették a legjobb ingatlanokat. A kitelepítettek lakásait magas rangú tisztviselők, valamint hozzátartozóik lakták.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
Az ingatlanok lefoglalását különböző módokon hajtották végre. Egyikük részt vesz az otthon „helyreállításában”. A neki tetsző lakásért a tisztviselő bizonyos kenőpénzt kapott, hogy sürgősségiként ismerje el. Fiktív módon egy személy javításokat végzett, majd teljesen legálisan költözött be. Ezekkel a csalásokkal kapcsolatban 1945.03.29 Felbontották a magánkereskedőkkel kötött, lakóhelyiségek helyreállítására vonatkozó szerződéseket. Csak a múlt század ötvenes évek közepére sikerült teljesen helyreállítani a leningrádi lakásállományt.
Folytatva a témát olvasva, milyen bravúrt követtek el a női búvárok Leningrád ostroma alatt.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/290621/59571/
EZ ÉRDEKES:
1. Miért épülnek karton- és rétegelt lemezházak az amerikai külvárosokban?
2. Miért hordnak pólót az amerikai férfiak az ingük alatt?
3. Megvéd a víz a lövésektől, ahogy a filmeken is látható?