A nagy kaliberű, egy lövéses páncéltörő puskákat a második világháború idején széles körben használták, nemcsak a vörös hadsereg. Mind a szövetségeseknek, mind a tengely országainak megvoltak a maguk mintái, köztük Németország is, amely nemcsak a tankok fejlesztésére, hanem a legújabb páncéltörő fegyverek megalkotására is nagy figyelmet fordított. A legszembetűnőbb és leghíresebb "páncélos vadászgép" mégis a Szovjetunióban gyártott Degtyarev páncéltörő puska volt.
A Szovjetunió a harmincas évek elején kezdett komolyan gondolkodni saját páncéltörő puskáinak létrehozásán. 1936. március 13-án pályázatot hirdettek egy 20-25 mm kaliberű PTR tervezésére. Az új fegyver legfontosabb követelménye a tömegjelző volt. Állítólag nem haladta meg a 35 kg-ot. A tervezők között 1938-ban hosszú és feszült verseny után ennek ellenére a győztest választották. Ennek eredményeként a Rukavishnikov rendszer PTR modelljét jóváhagyták tesztelésre. A puska azonban az 1940-es meglehetősen sikeres tesztek ellenére sem került forgalomba.
Az új fegyverek előretörését a hazai hadsereg helyzete akadályozta. A tisztek között azt hitték, hogy az ilyen fegyverek a következő háborúban abszolút haszontalanok lesznek a tankok ellen. A Védelmi Népbiztosság tévesen úgy vélte, hogy egy jövőbeli konfliktusban minden harckocsi páncélja nem lehet 60-80 cm-nél vékonyabb. Egy 14,5 mm-es patron nem tudott ekkora vastagságot elérni. A világháború kitörése után minden megváltozott.
Már 1941. július 23-án, az állami vezetés legmagasabb fokáról, úgy döntöttek, hogy azonnal folytatják a páncéltörő puska létrehozásának munkáját. Ennek oka az volt, hogy a német harckocsik nagy részének páncélvastagsága 35-40 mm volt. Az 500-800 méteres távolságra lévő célpontra fegyverből kilőtt páncéltörő golyó eléggé megbirkózott az ilyen mutatókkal.
OLVASSA EL: Miért van egy kis lyuk az AK-74 golyóban
Az akkori legjobb szovjet fegyverkovácsok - N. BAN BEN. Rukavishnikov, V. ÉS. Degtyarev és S. G. Simonov. Először egy új, 14,5 mm-es páncéltörő gyújtópatront hoztak létre, amelyhez már páncéltörő puska is készült. 1941. augusztus 29-ig tesztelték és átvették az első sikeres modellt, a Degtyarev puskát. Vlagyimirov puskája alapján készült, amelyet az 1930-as években a tervezés tökéletlensége miatt nem vettek üzembe.
>>>>Ötletek az élethez NOVATE.RU<<<
A PTRD fő előnye az egyszerűség és a gyárthatóság volt. Még egy "átlagos" kézműves is készíthet PTRD-t egy közönséges esztergán. Ez lehetővé tette a fegyverek ezreinek gyártását a lehető legrövidebb idő alatt. A Szovjetunió teljes háborúja alatt több mint 281 ezer egység készült ebből a fegyverből. Ezért lehetetlen lebecsülni a Degtyarev puska hozzájárulását a győzelemhez, különösen a háború első hónapjaiban és éveiben.
A témát folytatva érdemes elolvasni szovjet hadsereg tekézői: kevéssé ismert tények a katona ételeiről.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/230720/55420/