A technikai eszközök fejlesztése lehetővé tette az emberek számára, hogy életük minőségét mindenütt javítsák. Ezért ma mindenki megnyomhat egy gombot, és beállíthatja a kívánt hőmérsékleti tartományt a szobában. Ebben az esetben már nem szükséges folyamatosan kapcsolóval vezérelni az üzemanyag-ellátást, mivel ezt a funkciót egy hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát látja el. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet ezt az eszközt csatlakoztatni. Tehát kezdjük!
A gyakorlatban a léghőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztátok bekötési diagramjainak meglehetősen nagy választéka található. A fő különbségeket nemcsak az eszköz típusa, hanem a fűtőberendezések jellemzői is meghatározzák. Tehát a legegyszerűbb kapcsolási séma a 230 V-os áramkörhöz való közvetlen csatlakozás.
Ebben az esetben az áramellátás közvetlenül a fázis- és semleges vezetőkről vagy a kimenet érintkezőiről történik, a készülék kialakításától függően. Ez az elrendezés alacsony fogyasztású fűtőberendezésekhez alkalmas, ahol a vészhelyzeti működés veszélye viszonylag kicsi. Más esetekben célszerűbb egy különálló gép beépítésével egy fűtési kazán vagy hűtőegység áramellátására szolgáló sémát használni.
Amint az a diagramon látható, a fázis- és a nulla vezetők a kapcsolótáblához vannak csatlakoztatva, amelyek az UDT differenciáláramú készülékhez vannak csatlakoztatva. Ezután az N semleges vezetőt közvetlenül a 4 termosztát kapcsa felé vezetik, és az L fázis az AB megszakítón át az 5. érintkezőig az áramkör. A termosztát 3. és 6. kapcsa felől az elektromos fűtőelemet táplálják. Léghőmérséklet-érzékelő csatlakozik az 1. és 2. kapocshoz.
Az ipari fűtőberendezések áramellátásához használjon egy áramkört kontaktorral:
Az előző verzióhoz hasonlóan a termosztátot az AB és az UDT automatikus kapcsolón keresztül táplálják az 5. és 6. kapocsig. De a terhelés 3 és 4 tüskéi csatlakoznak az A1 és A2 kontaktor vezérlő áramköréhez. Maga a fűtőelem a hálózatról táplálkozik a 2. és 4. kontaktor kimenetein keresztül, megkerülve a termosztátot. Ilyen séma ajánlott minden olyan esetben, amikor a termosztát névleges értékének 2/3-át meghaladó terhelésig táplálják az áramot.