Az elektromos vezetékek ugyanolyan elengedhetetlen részévé váltak a modern házaknak, mint a vízvezeték, a csatornázás és a szellőzés. Ugyanakkor a rajta keresztül továbbított nagy teljesítmény miatt veszélyessé válik az emberek számára vészhelyzetekben. Így annak megalkotásakor számos rendelkezést kell betartani, amelyek főbb részleteit az alábbiakban tárgyaljuk.
Csatlakozások és csapok csak dobozokban
A kábel takarékossága érdekében az aljzatokat hurok köti össze, amely számos csap megjelenéséhez vezet. A vezetékek szigetelésének és fizikai folytonosságának bármilyen megsértése, amely elkerülhetetlen a csapok készítésekor, potenciális meghibásodási pont. Ezért a csatlakozásokat és a csapokat csak az 1. ábra szerinti csatlakozó (különben csatlakozó) dobozokban szabad kialakítani, amelyek fémből vagy tanúsított, nem éghető műanyagból készülnek.
Jelenlétük azért ajánlatos, mert:
- egyszerűbbé teszi a javítást és a csatlakozást;
- kényelmesebbé teszi új vonalak lefektetését, ha erre szükség van;
- védi a környező éghető tárgyakat a kötés meggyulladása esetén.
A szükséges hosszúságú rögzítő végek elérhetősége
Az aljzatok telepítése általában az összes kábel telepítése után történik. A legnagyobb könnyű telepítést akkor érjük el, ha a huzalok végei kb. 10-15 centiméterrel kerülnek ki az aljzatból, 2. ábra. Ha ezt a feltételt megsértik, akkor a vezetékeket a sorkapcsokon keresztül kell felépíteni.
Minimalizálja a kitett vezetékeket
A szabályok nem tiltják a nyílt vezetékezést, és ráadásul most a megvalósításnak ez a módszere bizonyos Reneszánsz: az ún. retro kábelezés sodrott kábelen és külső szigetelőkön, 3. kép Ennek a megoldásnak a fő hátránya, hogy a kábelt nem védik a mechanikai behatások ellen, aminek következtében megnő a károsodás veszélye a terjedelmes bútorok mozgatásakor.
Ezt a funkciót figyelembe véve csak akkor ajánlatos nyílt kábelt vezetni az aljzatokba, ha ezt a szoba általános kialakítása határozza meg.
Az aljzat rögzítésének megbízhatósága
Működés közben a kimenet gyakran komoly mechanikai igénybevételt tapasztal: a szoros dugó kihúzásakor gyakran nagy erőfeszítésekkel szükséges ringató mozdulatokat végrehajtani. Ezt a sajátosságot figyelembe véve különös figyelmet kell fordítani az aljzat rögzítő elemeire a szokásos helyén, 4. ábra.
Földelő érintkező jelenléte
Az elektromos biztonság szabályai szerint az aljzatnak földelést kell biztosítania. A probléma megoldásának leghatékonyabb módja a különálló földelő elemek, amelyek elvégezhetők mind külső tű-érintkezőként (5. ábra), mind két további Schuko sziromfülként, 6. ábra
Következtetés
Mint látható, az aljzatok telepítésének alapvető szabályai a következő egyszerű rendelkezésekre korlátozódnak: a szabványoknak való megfelelés biztonság, amelyet szükségszerűen ki kell egészíteni minőségi termékek használatával és körültekintően telepítés. Csak ebben az esetben garantálható a vezeték hosszú távú működése és a szoba egészének magas esztétikai jellemzői.