A modern gépjárművek a legtöbb technológiai folyamathoz vezérlőeszközöket alkalmaznak, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a szállítási folyamatot. Ezen eszközök egyike a vészhelyzeti olajnyomás-érzékelő (DADM), amelyet egyes gépkocsik, traktorok és egyéb mechanizmusoknál használnak. Az autóipari berendezések javítása során néha éppen egy ilyen érzékelő hibáival kell megküzdeni. Ezért ebben a cikkben megvizsgáljuk az érzékelő javításának célját, működésének elvét és módszereit.
Cél és hely
Az olajnyomás-érzékelő fő feladata a kenőfolyadék állapotának figyelemmel kísérése a jármű motorjában. Működése úgy történik, mint vészhelyzetekben - amikor az olajszint a névleges határértékek alá csökken, vagy ha a nyomás a megengedett norma fölé emelkedik.
Tehát normál üzemmódokban, különböző technikai következetlenségekkel:
- a nyomáscsökkentő szelep rossz működésével;
- az olajszivattyú elemeinek kopása esetén;
- amikor a szivattyú szűrőrendszere eltömődött;
- amikor a vészhelyzeti szint érzékelő elmozdul a tengelyhez vagy a rögzítési ponthoz képest.
Az érzékelő telepítési helye az autó típusától függően eltérő lehet. Egyes gyártók a hengerblokk mögé, mások a vezérműtengely házára, a motor aljára vagy az időzítő ház közelébe helyezik.
Meg kell jegyezni, hogy a telepítéshez standard menetes furatokat és speciális tömítést használnak. Ezért az érzékelő elhelyezését a gyártó utasításainak szigorú betartása mellett kell végrehajtani, különben helytelen leolvasást kap.
Eszköz és a működés elve
A vészhelyzeti nyomásérzékelő működési elvének megértése érdekében nézzük meg közelebbről annak kialakítását.
Példaként vegyük figyelembe egy membránmodell eszközét, amely a következőkből áll:
- Házak - biztosítja az érzékelő mechanikai szilárdságát és ellenállását a környezeti hatásoknak. Menet vagy más rögzítési lehetőség van telepítve a karosszériára a telepítés helyén.
- Membránok - érzékeli a rendszer olajnyomásából eredő erőfeszítéseket. Képes megváltoztatni geometriai paramétereit és térbeli helyzetét az alkalmazott erő mértékétől függően.
- Toló - egy olyan kar, amely fizikailag mozog a membrán ereje miatt. Készülhet rúd vagy kar formájában, amely kölcsönhatásba lép egy érintkező csoporttal.
- Kapcsolattartó csoport - rendszer elektromos jelek továbbítására kapcsoló kapcsolásával. Mozgó elemekkel vagy elektronikus félvezető kulcsokkal, mikrokapcsolásokkal hajthatók végre. Az érintkezők kimenete az elektromos vezetéken keresztül csatlakozik a jelzőberendezéshez vagy a mikroprocesszor bemenetéhez.
- Kiegyenlítő rugó - úgy tervezték, hogy kompenzálja a membrán olajnyomásának erejét. Biztosítja a deformálható felület eredeti helyzetbe való visszatérését a nyomásváltozás után.
A vészhelyzeti olajnyomás-érzékelő működési elve a következő:
Ha nyugalmi helyzetbe vesszük az olajkeringési rendszert, akkor a nyomás minimális lesz, és a membrán deformálatlan állapotban marad. A kapcsolattartó csoport zárt állapotban lesz. Ebben az esetben a mikroprocesszor elemzi a motor állapotát, és nem ad jelet a nyomás vészhelyzeti csökkenéséről.
Amint elfordítja az indítókulcsot és megkezdi a jármű vezetését, az olaj keringeni fog a rendszerben és túlzott nyomást eredményez. Az erő növekedésétől a membrán meghajlik, és az érintkező csoportot átellenes állapotba helyezi. A mikroprocesszor értékeli a rendszer állapotát a névleges üzemmódban, és nem küld jelet az indikátornak.
Olajszivárgás esetén a rendszerből a nyomás csökken, a membrán visszatér eredeti állapotába és bezárja az érintkező csoportot. A mikroprocesszor összehasonlítja a névleges üzemmódot és az érintkező csoport jeleit, és elindít egy kijelzőt a műszerfalon. Amikor leállítja a járművet és kikapcsolja a motort, a szivattyú leállítja az olaj pumpálását, és a membrán visszatér eredeti állapotába. Az érzékelő mikroprocesszora értékeli az érintkező csoport átmenetét, de a motor működésének leállítása miatt a jel nem kerül továbbításra az izzóra.
P.S. A teljes cikket elolvashatja weboldalunkon - https://www.asutpp.ru/datchik-avarijnogo-davleniya-masla.html