Jó napot, olvasóm. Manapság a kertészek és a kertészek sok modern műtrágyát vásárolnak a szaküzletekben, ugyanakkor kevesen hajlandóak használni a jó öreg komposztot. Sokoldalúsága különbözteti meg, mivel alkalmazási területe nagyon széles. Talaj előkészítésére használják palánták számára, műtrágyaként vagy növények etetésére használják, és a talajhoz adva javítja annak szerkezetét.
Kérjük, tegye a lájkokat és iratkozzon fel a csatornáraA Fasendáról". Ez lehetővé teszi számunkra, hogy érdekesebb kerti cikkeket publikáljunk.
Első pillantásra a komposztálás egyszerű. Elég, ha lyukat ásunk, vagy összerakunk egy dimenziós dobozt a deszkákból, majd az összes szerves hulladékot oda küldjük, és nyugodtan megvárjuk, amíg romlanak, és a kert számára értékes hordozóvá válnak. Ez azonban nem gyors folyamat - a szerves anyagokat, amelyek a komposzton megjelentek, szinte homogén tömegű állapotba kell forgatni, független ökoszisztémát képezve. Ennek megszerzéséhez a komposztálás során számos fontos szabályt kell betartani.
1. Nem minden szerves anyag alkalmas komposztálásra
Nehéz elhinni, de még azok a kertészek sem, akik hosszú évek óta készítik a komposztot, nincsenek mindig tisztában azzal, hogy a szerves hulladékból pontosan mi kerülhet bele, és mi nem. Ezt azonban tudnia kell. Egyes hulladékok jelentősen ronthatják a komposzt minőségét, így nem lesz számottevő előnye a kertnek.
Kompostálhat gyümölcs- és zöldséghéjat, száraz leveleket, szalmát és vékony ágakat, csirkeürüléket, trágyát, papírt és kartont, természetes anyagokból készült rongyokat, tojáshéjat.
De ugyanakkor kategorikusan nem ajánlott gyökereket és magokat tartalmazó gyomokat tenni a kert gyomlálása után, valamint nyers hús, macskaalom, nagy fadarabok, fűrészpor, nem lebomló anyagok, mint pl műanyag.
2. A komposzt rétegeket váltogatni kell
Bár a hulladéknak sok fajtája alkalmas a komposztba való felvételre, ezeket két csoportra lehet osztani, hagyományos nevekkel:
- "Barna" (széntartalmú), amely faanyagokat, száraz leveleket, kartont, szalmát tartalmaz;
- A "zöld" (nitrogénben gazdag) főleg különféle élelmiszer-hulladék.
Ha ezen csoportok bármelyike uralja a komposzt tömegét, akkor már nem lehet elérni a mikroorganizmusok kívánt egyensúlyát a szubsztrátumban. Ennek oka az, hogy a "zöld" (nitrogén) lebontásában részt vevő baktériumok sokat fogyasztanak oxigént, és a "barna" csak elegendő mennyiségben tartalmazza, de a szükséges bomlási folyamat fenntartásához nitrogénben. A szükséges egyensúly akkor érhető el, ha a komposzt rakásakor ezeknek a csoportoknak az összetevői egyenlő arányban vannak jelen.
3. A komposzt tömegét folyamatosan keverni kell
Annak érdekében, hogy a komposzt konzisztenciája homogén legyen, időről időre össze kell keverni egy szurokkal, felaprítva a csomókat.
Ezenkívül az ilyen keverés eredményeként a komposzt tömege oxigénnel telítődik, amelyre ugyanúgy szüksége van, mint a szénre vagy a nitrogénre.
4. A komposztnak nedvesnek kell lennie
Keveréssel el lehet érni a komposzt optimális nedvességtartalmát is, mivel a túl száraz hordozó lassan lebomlik, a felesleges nedvességet tartalmazó hordozó pedig gyorsan. Tartós esőzések esetén jobb, ha valamivel eltakarjuk a gödröt vagy a dobozt.
5. Fektetés előtt a komposzt nagy alkatrészeit fel kell aprítani
Ez a komposztkémia törvénye: minél nagyobbak a lefektetett anyag elemei, annál lassabban bomlanak le. Ezért mielőtt komposztba küldené őket, meg kell győződnie arról, hogy elfogadható állapotba vannak-e törve. Ez többnyire a fa hulladékát érinti, de érdemes odafigyelni a növények vastag szárára. Ha szükséges, metszd le metszőollóval vagy kerti ollókkal.
Tudja, hogyan lehet nagyszerű komposztot készíteni?
Eredeti cikkés sok más anyag megtalálható a mi oldalunkonweboldal.
Olvassa el a burgonya megőrzéséről a következő cikket is:Burgonya halászata: fogalmak, szabályok, mikor és hogyan kell halni