Az évek során arra a következtetésre jutottam, hogy a különböző tűzifák másképp égnek. Egyesek gyorsabban égnek, mások hosszabb ideig parázsolnak, miközben a belőlük származó hőmennyiség szintén nem azonos. Nem is olyan régen megtanultam, hogy jelentősen megtakaríthatja a tűzifát és növelheti a hőátadást.
Először is a tűzifát helyesen kell egymásra rakni!
Sokan piramis formájában teszik a tűzifát a tűztérbe. De ennek a módszernek jelentős hátránya van: elvész a folyamat irányításának és irányításának képessége. Az égés egyenetlen, a tűzifa gyorsan kiég.
Azt tanácsolom, hogy próbálja ki a következő stíluslehetőséget:
- Először helyezze a fát egy egyenes vonalba.
- Ezután helyezzen el egy hasonló második sort a tetején, 5-10 centimétert tolva jobbra vagy balra (egy kis lépést kap).
- A kapott lépésre tegyen papírt vagy apró faforgácsot gyújtáshoz, és gyújtson rá tüzet.
Emlékezik!Ügyeljen arra, hogy apró réseket hagyjon a rönkök között, különben a levegő nem talál kiutat. Csak száraz fát használjon gyújtáshoz.
A második figyelmeztetés a szelep zárásának módja!
Én megint a saját tapasztalataimból származom. Vitathatom, hogy a kályha meggyújtásához jó huzat szükséges.
Ez a következő módszerekkel érhető el:
- A gyújtás legelején a csappantyút maximálisan ki kell nyitni.
- Empirikusan ki kell választania azt a lehetőséget, amely a legnagyobb tapadást biztosítja.
- A tűzifát száraz, nagy sűrűséggel kell használni.
A harmadik pont - a fának helyesnek kell lennie!
A keletkező hő mennyisége közvetlenül függ a tűztérhez használt fa típusától:
- A kisebb sűrűségű rönkök gyorsabban égnek.
- A nagy sűrűségű tűzifának nagyobb a hőelvezetése.
- A sűrű fából több szén marad, emiatt hosszabb ideig keletkezik belőlük a hő.
A legkisebb sűrűségű kőzetek közé tartozik a hárs, a fenyő, a luc, a fenyő, a nyár és az éger.
A juhar, a bükk, az alma, a körte, a vörösfenyő, a nyír, a tölgy, a dió és a cseresznye közepes sűrűségűek.
A fák közül, amelyekből sűrű rönköket nyernek, meg tudom különböztetni a hamu, az akác, a szilva, a datolyaszilva és a bukszus fát.
Negyedszer, a naplókat előre el kell készíteni!
Erősen ajánlom, hogy a fát előre vigye be a szobába, hogy az legalább két napig melegen heverjen. Ennek köszönhetően csökkennek a hőköltségek, gyorsabban fellángolnak és jobban felmelegítik a szobát.
Ha elkezdi meggyújtani az utcáról éppen hozott rönköket, azok füstölni fognak és nem égnek ki teljesen.
Ötödik pont - próbálja meg a kandalló égését
Ebben az esetben a rönköket speciális módon kell lefektetni. Helyezze az aljára a legnagyobb fát, a tetejére a legkisebbet, és fedje le őket tetején forgácsokkal vagy papírral.
Szeretném kiemelni a módszer következő előnyeit:
- A rönkök teljesen kiégnek, maximális hőt adva.
- A levegőbe juttatott illóanyagok mennyisége jelentősen csökken.
- Ez a módszer környezetbarát.
- A tűzifát piramisba kell rakni.
Hatodik - ne felejtsük el figyelni az égési módot
A legjobb megoldás az, ha a naplók közepes módban égnek. Nem tanácsos hagyni, hogy erősen égjenek, akkor a hő nagy része a kéménybe kerül. Ha a tűz kicsi, a fa nem fog teljesen kiégni.
Melegebb hónapokban kevesebb tűzifára van szükség a kályha meggyújtásához. A pontos összeget nem lehet először kiszámítani. Erre egy idő után rájön, ha elegendő tapasztalatot szerez.
Hetedik - rendszeresen meg kell szabadulnia a koromtól
Ha túl sok korom van a kemencében, a huzat jelentősen csökken, ami azt jelenti, hogy csökken a hőátadás.
Szükséges a kémény rendszeres tisztítása, száraz fa használata a kemencéhez. Ennek köszönhetően a hőátadás 2-3-szorosára nő. Ezenkívül csökkenteni lehet a ház fűtéséhez szükséges rönkök számát.
Köszönöm, hogy elolvasta a cikket a végéig! Örülnék, ha tetszene 👍 ésfeliratkozás a csatornára.