A fiatalok sürgős katonai szolgálatra való behívása a Szovjetunió történelme során végig érvényben volt. Csak egy katonai szolgálatra épülő hadsereg nyújthat biztonságot egy hatalmas kontinentális hatalom számára. A katonai szolgálat kötelező volt, és a tervezet kijátszásáért büntetőjogi felelősségre vonható volt. A szovjet történelemben azonban három évig a fiatalokat egyáltalán nem vonták be a csapatokba. A háború után történt. Miért?
1. Az első ok: túl nagy hadsereg
Az első fontos ok az volt, hogy 1945-ben a Szovjetuniónak volt a világ legnagyobb hadserege - 11,5 millió ember. Ez sokkal több volt annál, mint amennyire az országnak az új békeidő mércéje szerint szüksége volt. Megkezdődött tehát a leszerelés. Ez azonban több okból sem történt azonnal. A hadkötelesek hazatérése a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége határozata alapján 1945-től 1948-ig húzódott. Ennek eredményeként, ha 1947-ben a csapatok létszáma 8,6 millió fő volt, 1948-ra 2,8 millió főre csökkent. A meghosszabbított leszerelés pedig közvetlenül összefüggött a második fontos okkal.
2. Második ok: a férfipopuláció csökkenése
Ez több mint nyilvánvaló mindenki számára, akinek van fogalma a Szovjetunió emberi veszteségeiről. A legóvatosabb becslések szerint 1941 és 1945 között több mint 27 millió ember halt meg fronton, hátul és a megszállt területeken. Így 1945-ben gyakorlatilag nem volt senki, akit sürgős katonai szolgálatra hívott volna. Nem, természetesen nagy számban voltak 18 éves fiatalok az országban, de a Szovjetunió története során először esett demográfiai lyukba. A volt szovjet köztársaságok nem láttak ilyesmit, sem a háború előtt, sem utána egészen a kilencvenes évekig. Emiatt, amikor legalább valakit elkezdtek behívni katonai szolgálatra, a legtöbb alakulatban az alakulatok csak a rendes erejük 50-80%-ával rendelkeztek.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
Emellett 1945-ben az országban élő fiatalok és erősek számára a kötelező szolgálat egy másik formáját találták meg. A Szovjetunió egész európai része 1945. május 9-én romokban hevert. Az országot helyre kellett állítani. A háború számos katasztrófát hozott: a kolhozok és a termőföld sürgős helyreállítása nélkül az Uniót éhínség és éhezés fenyegette. járványok, üzemeket és gyárakat kellett újjáépíteni, az ország európai részén több százezer kilométer vált használhatatlanná kommunikáció. Végül valakinek ugyanazokban a kolhozokban, gyárakban és gyárakban kellett dolgoznia. Ezért a fiatalokat munkáshadseregekbe és gyári termelésű iskolákba sorozták be. Ez a szolgálat alternatív katonai szolgálatnak minősült, ezért kötelező volt, és az ennek alapos ok nélküli kijátszásáért büntetőjogi felelősséget is vállaltak. Ez a helyzet a háború utáni első három évben is fennállt, mígnem az ország végre visszatérhetett a békés életbe.
A téma folytatásában olvass kb miért csavartak furcsa kötést az orosz katonák a lábukra az első világháború idején.
Forrás: https://novate.ru/blogs/150522/62992/