A mongol nomádok egykor hatalmas területeket hódítottak meg, sőt Kínát is meghódították. Az íj lett a Nagy Sztyeppe lakójának fő fegyvere. Segítségével nemcsak harcolt, hanem élelmet is keresett magának – vadászott. Ugyanakkor sokaknak jogos kérdésük van: honnan vettek a mongolok (és sok más nép) fát, hogy íjakat és nyilakat készítsenek éppen azon a sztyeppén, illetve vasat, hogy nyílhegyeket készítsenek?
Tehát a mongol íj nem csak fából készül. Az összetett íj meglehetősen összetett eszköz. Létrehozásához számos anyagra van szükség: fa vagy állati csont, szarv, szőr, állatbőr, állati inak, természetes ragasztók. A fentiek nagy részét valójában sokkal nehezebb megszerezni, mint egy fát szerezni a sztyepp közepén. Például a szarvasmarha jó rugalmas szarvai vagy inai egyáltalán „stratégiai anyagok” voltak, és nem csak Mongóliában, de sok más országban is, ahol komplex dobófegyvereket készítettek, mind kézi, mind ostrom.
Nos, ami a fát illeti. Furcsán hangzik, de még mindig fák nőnek a sztyeppén. Azt is fontos megjegyezni, hogy északon a mongol-mandzsúri sztyepp fokozatosan szibériai erdőkké alakul. Az érintkezési zóna több száz kilométeres. Egy időben nomádok is éltek itt, és ezeknek a területeknek a többsége erdőssztyepp. Más szóval, Mongólia természetében lehet kapni egy fát.
Ami a fémet illeti. Vele pontosan ugyanaz volt a helyzet, mint a középkori világ többi részén: ahol nem tudták megszerezni, ott megvették. Ugyanez vonatkozik egyébként a fára is. A nomádok nemcsak tomboló portyázók és állattenyésztők, hanem kereskedők is. Sőt, ahogy a Mongol Birodalom növekedett, saját vasbányászati és vaskohászati központokat fejlesztett ki. Az egyik ilyen például Khamar-Dabanban volt, egy Irkutszktól délre fekvő hegységben.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
Dzsingisz kán alatt a Mongol Birodalom elérte hatalmának csúcsát. Nem kell a nomádok állapotát valamiféle „vad mezőként” bemutatni. Nagyon sajátos, de mégis szervezett hatalom volt, fejlett termeléssel és kereskedelemmel. A mongolok sokat tanultak államszervezési kérdésekben a meghódított kínaiaktól, akik olyan dolgokat tudtak, mint a logisztika és az ellátás. A portyázó mongol tumenek egy hadsereg a szó teljes értelmében, nem pedig tarka barbárok bandája. Ezért, amikor egy katonai vállalkozás legalább valahogy nagy volt, a nomádok előre betakarították a nyilakat, majd speciális kosarakban lovakon és tevéken szállították a kocsikon. Az íjhoz egyébként nem csak tartalék nyilak kellenek, hanem tartalék húrok is. Utóbbiakat szervezetten is felkészítették a csapatokra.
Ha még érdekesebb dolgokat szeretne megtudni, akkor érdemes elolvasnia hogyan sikerült a mongoloknak birodalmat létrehozniuk az ókorbanha a modern Mongólia kis ország.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/121121/61236/