A harmincas évek szovjet lakosságának tápláló és olcsó élelmiszerre volt szüksége. És ezt a problémát Mikoyan részben megoldotta 1936-ban, olcsó, és ami a legfontosabb: bőséges reggelit biztosítva a polgároknak. Moszkvai forró szelet, bár nem az egész államban, hanem csak Moszkvában és számos más nagy szovjet országban városok.
1. Hogyan kezdődött az egész
A városlakók állandó minőségi félkész termékekkel való ellátása érdekében speciális műhelyeket kezdtek építeni - szelet-csomagolókat. A meglévő húsfeldolgozó üzemekben több automata szeletgyártó sor került telepítésre. Mikoyan személyesen vásárolta őket az Amerikai Egyesült Államokban.
Lenyűgözött ennek az államnak a demokratikus, megfizethető gyorséttermei, amelyek között ő is különösen szerepel szerette a hamburgert, elindította a kész szelet értékesítését a szovjet nagyvárosokban, forró.
Kezdetben szelet kenyéren árulták. A szeletet ecetes uborkával vagy mustárral tálalták, attól függően, hogy mit szeret jobban a vásárló. Eleinte a szeleteknek meglehetősen sajátos neve volt - „Hamburger”. Idővel a Mospishcheprom átnevezte őket. Most már "Hot Moscow Cutlet" volt. 1937-ben kezdték el árulni őket. A lakosság körében ez a termék nagyon népszerű volt.
2. Háborús és háború utáni évek
A második világháború kitörése nem hagyott esélyt ennek az ügynek a kibontakozására, és korábban sem. Ezért a zsemlében lévő szeleteket határozatlan időre elfelejtették. Pontosabban, az első hírhedt amerikai létesítmények megnyitása után emlékeztek rájuk.
A háború befejeztével újra beindultak a darált húskészítmények gyártósorai. Most azonban félkész termékek formájában árulták őket, előfagyasztva vagy hűtve.
1965-ben a megfelelő GOST 4288-at fejlesztették ki. Elmondása szerint kizárólag marhahúsból és zsírból készítettek szeleteket. Néhány évvel később, 1976-ban néhány változtatást hajtottak végre rajta - a szelet összetételét nagy mennyiségű kenyérrel töltötték fel. Két évvel később, 1978-ban ennek az összetevőnek a mennyisége, ha összehasonlító elemzést végeznek az első GOST-tal, több mint kétszeresére nőtt - 13 grammról 100 g termékre 28-ra.
Ugyanebben az időszakban a felhasznált hús tekintetében részleges változtatásokat engedélyeztek. Bizonyos százalékos marhahús helyett sertéshúst kezdtek hozzáadni. A szelet tömege kicsit több lett - 124 gramm, de az ára egy egész fillérrel nőtt. A régiókban 1978-ban egy szelet ára volt tizenegy kopecka volt, a fővárosban pedig tizenkét.
Természetesen a termék íze egységes volt. Hiszen egyetlen termék, ugyanaz a gombóc, kolbász és persze a szelet íze sehol az országban nem lett volna szabad. Kijev, Asztrahán, Vlagyivosztok – mindenhol azonos volt az ízlésük.
3. GOST a fűszerekhez és a főzés titkaihoz
Idővel úgy döntöttünk, hogy elkészítjük a GOST-ot a felhasznált fűszerkészítményekhez. Még egy speciális táblázatot is kidolgoztak az ilyen keverékekhez. Minden egyes fűszert feltüntetett, a mennyiséget grammban. Minden terméknek saját keveréke volt. A szeleteknél ő volt az első számú.
A Szovjetunióban a szelet készítéséhez használt húst mindig a 2. és 3. osztályú darabokból vették. Elég sok volt benne a kötőszövet és az ere, valamint egy kis marhazsír. Ami a sertéshúst illeti, azt is olcsó, ugyanolyan kötőszövettel, erekkel és zsírral rendelkező darabokból vették, így 75 százalék hús és 25 százalék zsír volt. Ezt az arányt helyesnek ítélték. A helyzet az, hogy az ilyen húsnak van a legkifejezettebb jellegzetes húsíze. Ezért volt olyan étvágygerjesztő az illata a Szovjetunió idejéből származó szeleteknek.
A gyárban készült hússzeleteket üzletekbe, óvodákba, iskolákba, diák- és munkásmenzákba, kávézókba, éttermekbe szállították. A szeleteket speciálisan kifejlesztett technológia szerint készítették el. Először zsíros keverékben mindkét oldalukon aranybarnára sütöttem, majd tepsire fektetve forró vizet öntöttek rá. Tíz darab szelethez száz milliliter folyadékot adtak hozzá. Egy tepsit szeletekkel 90 fokra előmelegített sütőbe küldtek negyven-hatvan percre, hogy megsüljenek. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy buja, lédús és elképesztően étvágygerjesztő illatúak legyenek.
4. Recept szovjet szeletekhez
Azonnal érdemes megjegyezni, hogy a fűszereknek köszönhetően felismerhető jellegzetes ízük van. Ha pontosan a receptben felsorolt fűszereket adjuk a darált húshoz, akkor a végén a Szovjetunióból származó szeleteket kapunk. Minden hozzávalót először le kell hűteni. A tejet és a húst is kivesszük a hűtőből. Főzés után a darált húst is hűtőbe kell tenni legalább két órára. Ideális esetben hagyja ott egy éjszakára. Lehet másképp is: reggel csinálj darált húst, este pedig szeleteket.
Hozzávalók:
- második és harmadik osztályú marhahús - 500 gramm;
- zsíros sertéshús - 500 gramm;
- búza kenyér kéreg nélkül - 300 gramm;
- hagyma - 120 gramm;
- fokhagyma - 10 gramm;
- tej - 250 ml (zsírtartalom 3,2% és 6% között);
- só - 18 gramm;
- őrölt fekete bors - 3 gramm;
- szerecsendió - 1 gramm;
- őrölt kardamom - 1 gramm;
- zsemlemorzsa - 150 gramm;
- növényi olaj - 80 ml;
- vaj - 20 gramm.
A kenyeret tejbe áztatjuk, majd hűtőbe tesszük. Ott a darált hús elkészítése közben lesz ideje megnedvesedni, de nem melegszik fel. A hús húsdarálóban történő csavarásához finom rácsra van szüksége. Ha nincs, akkor a darált húst kétszer húsdarálón kell átengedni, majd a hagymát és a fokhagymát megcsavarni. A kenyeret ki kell nyomni, és át kell engedni egy húsdarálón.
A darált húshoz hozzáadjuk a fűszereket és a sót, felöntjük a tejjel, amelyben a kenyeret áztattuk, és az egészet jól összekeverjük. Teljesen homogén masszát kell kapnia. A dagasztáshoz használhatunk kombájnt, vagy mindent kézzel csinálhatunk, időnként felverve a darált húst a munkafelületre. A dagasztási folyamat legalább nyolc-tíz percig tart.
Ezt követően a darált húst egy edénybe vagy tálba helyezzük, mindig fedővel. Ha nincs fedő, fóliával letakarva hűtőbe tesszük. Ez szükséges a stabilizáláshoz. Az idő letelte után a darált húst szeletekre osztjuk (adagokban). A kényelem érdekében a kezet hideg vízben kell megnedvesíteni. A szabvány szerint egy szelet súlya 120 gramm. A főtt darált húsból tizennégy szeletet kapunk. Most zsemlemorzsába kell őket forgatni.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
A szeleteket egy mély serpenyőben növényi olajon mindkét oldalukon megsütjük, hogy rózsás színűek legyenek. Ezután vizet adunk a serpenyőbe, körülbelül fél pohárral. A tűz lecsökken, és a szeleteket körülbelül tíz percig tovább párolják. Ezután vajat adunk a serpenyőbe, és körülbelül ugyanennyi ideig a tűzön hagyjuk. A szeleteket körethez, uborkával, frissen és sózottan, sült zöldségekkel is ajánlott tálalni.
Olvass tovább a témában milyen 11 rossz kulináris szokás miatt kételkedsz magadban és a termékekben.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/011021/60729/