Miért nem épül híd Európa és Afrika között, pedig csak 14 km a távolság közöttük

Világunkban sok olyan feladat van, amely első pillantásra egyszerűnek és gyorsan megoldhatónak tűnik, különösen, ha egy grafikus képet nézünk, például ugyanazt a rajzot. De még mindig vannak rejtett pillanatok, úgynevezett buktatók, amelyek bonyolítják a helyzetet, és megakadályozzák egy adott feladat végrehajtását. Ez vonatkozik a két kontinensre, Európára és Afrikára is, amelyek távolsága mindössze tizennégy kilométer. Ám még senkinek sem sikerült híddal összekötni őket, és nem is valószínű, hogy sikerül. Ennek megvannak az okai.

1. Felosztott kontinensek

Azt, hogy a kontinensek időről időre változnak, abszolút mindenki tudja / Fotó: memotest.ru

Azt, hogy a kontinensek időről időre változnak, abszolút mindenki tudja. Az egyik esetben csoportosíthatóak, egy hatalmas kontinenst alkotva, a másikban pedig külön részekre oszthatók. Ebben a tekintetben a bolygó területe külsőleg változik, a nagy területeket több kisebb területre osztják. Ebben az esetben minden felelősség a természetet, a világegyetemet terheli. Az emberi cselekedetek ebben a helyzetben nem játszanak különösebb szerepet, sőt nem is vezethetnek ilyen eredményhez.

Általánosságban elmondható, hogy az emberek számára fontos, hogy rendezzék életüket, kényelmesebbé tegyék, ezek a változások nagy léptékűek és meglehetősen sikeresek lehetnek. Példaként a La Manche csatorna az Euroalagúttal alkalmas, amelynek létrehozása hatalmas erőfeszítést és finanszírozást igényelt, óriási erőfeszítéseket tettek. De végül megszületett a várt eredmény.

Kiderült, hogy a vágy és a megfelelő intézkedések megtétele lehetővé teszi, hogy autópályát lehessen fektetni bármely egymástól elválasztott hely között. De a valóság mást mond. A két kontinens, Afrika és Európa közelsége ellenére, elvi lehetőségek hiányában nem lehetett autópályával összekötni.

2. Mi az oka a kontinensek összekapcsolásának ellehetetlenülésének

Az átlagember számára érthetetlen a kép. Hiszen mindössze tizennégy kilométer választja el a kontinenseket, ami főleg nem annyira tekintve, hogy nem is olyan régen felhúzták a krími hidat, és a hossza tizennyolc kilométerre. Kiderül, hogy a kontinensek esetében a híd építése gyakorlati szempontból lehetetlen. A helyzet az, hogy a Gibraltári-szoros a bolygónkon létező összes közül a legmélyebb. Általában semmilyen forrás nem lesz elegendő a híd támasztékainak felszerelésére, még akkor sem, ha az egész emberiség részt vesz a projektben.

A Kercsi-szoros mélysége tizennyolc méter, és ott állították fel a krími hidat. A La Manche csatorna mélyebb - 174 m, amellyel kapcsolatban az alagutat ásták. Hidat építeni ilyen körülmények között hihetetlenül nehéz. Gibraltár mélysége sokkal nagyobb - 800-900 méter, a legmélyebb helyen pedig 1181 m. De ez nem minden akadály. Az itteni áram túl erős - akár száztíz billió köbméter évente. Ez körülbelül három Bajkál-tó egyesül egybe.

>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<

A Gibraltári-szorosban az áramlás ellentétes: a felső részen a víz iránya kelet, az alsó részen - nyugat / Fotó: ua.news

Az áramlat a szorosban ellentétes. A felső részen a víz iránya kelet, az alsó részen - nyugat. Mindezen adatok ismeretében még elképzelni is ijesztő, hogy ezen a helyen milyen támasztékok kellenek a híd számára. A gyakorlatban lehetetlen megépíteni őket.

Nem kevésbé érdekes és hasznos tudni Miért nem épült még egyetlen híd sem az Amazonason?
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/020921/60382/

EZ ÉRDEKES:

1. 7 lakberendezési tárgy, amit ideje egy szemeteszsákba tenni és a szeméttelepre vinni

2. Makarov pisztoly: miért van a modern modelleknek fekete fogantyúja, ha a Szovjetunió alatt barna volt

3. Miért csavarták be magukat a forradalmi tengerészek töltényszalagba?