1. GAZ-AA
Közepes teherbírású szovjet teherautó, 1932-ben készült. Az autó hátsókerék-hajtást és kézi sebességváltót használt. Egy Amerikában vásárolt Ford Model AA teherautó alapján fejlesztettek egy autót, amit már a név is közvetlenül jelez. A teherbírása megegyezett az "amerikai" teherbírásával - 1,5 tonna. A jövőben az autó az új szovjet fejlesztések alapja lett. Összesen kiadva 834 289 ilyen gépek.
2. ZIS-150 és ZIS-151
A szovjet nehéz teherautót 1944-ben fejlesztették ki, és 1947-ben állították tömeggyártásba. A 150.-et 10 évig gyártották, amíg fel nem váltotta egy frissített modell - a ZIS-164. Az autó hátsókerék-hajtást és kézi sebességváltót használt. A natív tartályok térfogata 150 liter volt. A teherbírása 4 tonna volt. A Szovjetunióban minden időre kiadták 771 883 ilyen gépek.
A ZIS-151-et 1948-ban tervezték és 1958-ig gyártották. A modellt három munkatengellyel rendelkező összkerékhajtás jellemezte. A teherautót elsősorban a hadsereg igényeire hozták létre. Két 150 literes 100 km-es tankkal a ZIS-151 42 liter üzemanyagot fogyasztott. De teherbírása 4,5 tonna volt. Összesen 149 600 ilyen gépet gyártottak a Szovjetunióban. Ha azonban figyelembe vesszük a 151-es alapján történt számos módosítást, akkor a legyártott teherautók száma meghaladja 800 ezer másolatok.
3. GAZ-52
Ennek a teherautónak az alapja a GAZ-51 és a GAZ-53 volt. Ennek eredményeként egy közepes teherbírású, hátsókerék-hajtású, legfeljebb 2,5 tonna teherbírású járművet kaptak. A teherautókat hathengeres benzinmotorral szerelték fel, 52 lóerős visszatéréssel. A normál tartály mindössze 90 literes volt. Ugyanakkor a teherautó akár 21 liter üzemanyagot is "evett" 100 kilométerenként. Ezt követően a GAZ-52 további módosításait fejlesztették ki és gyártották kis és nagy sorozatokban. Összességében a kiadott modellek száma meghaladja a számot 2 millió gépek.
4. Ural-375
A híres összkerékhajtású, nagy kapacitású terepjáró teherautó. A gépet 1964-ben fejlesztették ki. Mindenekelőtt az autót a szovjet hadsereg igényeire hozták létre. Az Uralt azonban a nemzetgazdaságban is használták. 360 literes tartálytérfogattal az autó 48 liter üzemanyagot fogyasztott 100 km-en. Erre a sofőrök falánkságnak nevezték az "Uralt". A gép teherbírása 4,5 tonna. A Szovjetunió fennállása alatt gyűjtötték 374 548 ilyen autókat.
5. ZIL-130
A Szovjetunió kamionos legendája. A 130-ast 1962 és 2010 között gyártották, egyike volt azon kevés szovjet teherautónak, amely túlélte az ország összeomlását. Ennek eredményeként a teherautó a Szovjetunió történetének egyik legmasszívabbá vált. Nehéz lesz olyan nemzetgazdasági vagy honvédségi területet találni, ahol a 130-as évek ne találnának alkalmazást. A hátsókerék-hajtású és kéttengelyes gép 6 tonnáig volt képes megemelni. Összesen kiadva 3 388 312 ilyen szépségeket.
6. GAZ-66
Egy másik híres szovjet teherautó, amely a mai napig szolgálatban áll. A híres "Shishiga"-t 1964 és 1999 között gyártották. A hadseregben és a gazdaságban egyaránt használtak egy közepes teherbírású, kéttengelyes összkerékhajtású teherautót. A megjelenés során az egyik legmasszívabb szovjet teherautó lett. Összesen kiadva 965 941 példa. A 66-os akár 2 tonnát is szállíthatott.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
7. KrAZ-214
Lehetetlen nem felidézni a KrAZ szovjet nagy teherbírású terepjárók sorát. Elsősorban a szovjet hadsereg szükségleteire, valamint az olaj- és gázipari munkákra gyártották őket. A legtöbb autó négykerék-meghajtású és 3 munkatengelyes volt. A KrAZ fő jellemzője az volt, hogy akár 50 tonnás pótkocsikat is tudott húzni, terepviszonyok között is. Mindegyik KrAZ-nak volt egy pár 255 literes tartálya. 100 km pályán a 214. akár 70 liter üzemanyagot "evett".
Ha még érdekesebb dolgokat szeretne megtudni, akkor érdemes elolvasnia 5 híres autógyáramely a Szovjetunió összeomlása után szétesett.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/310821/60363/
EZ ÉRDEKES:
1. 7 lakberendezési tárgy, amit ideje egy szemeteszsákba tenni és a szeméttelepre vinni
2. Makarov pisztoly: miért van a modern modelleknek fekete fogantyúja, ha a Szovjetunió alatt barna volt
3. Miért csavarták be magukat a forradalmi tengerészek töltényszalagba?