Miért nem ment el Nagy Sándor nyugatra és foglalta el Rómát

  • Dec 13, 2021
click fraud protection
Miért nem ment el Nagy Sándor nyugatra és foglalta el Rómát

Nagy Sándort az emberiség történetének egyik legkiemelkedőbb emberének tartják. Nem minden modern ember érti teljesen, hogy a vízen mekkora körök hagyták el Sándor hadjáratát Ázsiába. E kampány nélkül fogalma sem lenne egy egyetemes birodalomról, nem lenne egyenlőség az emberek között, de még a ma ismert univerzalista vallások sem léteznének. Ma azonban nem erről fogunk beszélni, hanem arról, hogy a macedónok miért költöztek keletre, és egyáltalán nem mutattak érdeklődést a nyugati irány iránt. Hiszen ott volt például az ókori Róma?

Míg a görögök lemészárolták egymást a peloponnészoszi háborúban, Macedónia nőtt és erősödött. | Fotó: wargaming.net.
Míg a görögök lemészárolták egymást a peloponnészoszi háborúban, Macedónia nőtt és erősödött. | Fotó: wargaming.net.
Míg a görögök lemészárolták egymást a peloponnészoszi háborúban, Macedónia nőtt és erősödött. | Fotó: wargaming.net.

-Harcoljunk!
- Mutasd a pénzt...


Ilyen rövid párbeszéddel lehetne jellemezni Nagy Sándor macedón birodalma és a korai római köztársaság lehetséges kapcsolatát. Sándor birodalmának alapjait apja, II. Fülöp macedón cár rakta le, aki ie 383 és 336 között élt. Nagy Sándor ie 356-ban született. Ekkor kezdődött a klasszikus Görögország hanyatlása: a görög-perzsa háborúk csaknem egy évszázaddal ezelőtt elhaltak, kevesebb, mint száz évvel ezelőtt, Athén és Spárta közötti peloponnészoszi háború az uralomért félsziget. Az elhúzódó politikai és katonai válság (valamint a Perzsiából származó gazdag ajándékok) lehetővé tette egy új szereplő, Macedónia felemelkedését a görög színtéren.

instagram viewer

Macedón Fülöp volt az első, aki egy hatalmas birodalom létrehozásán gondolkodott. | Fotó: armflot.ru.
Macedón Fülöp volt az első, aki egy hatalmas birodalom létrehozásán gondolkodott. | Fotó: armflot.ru.

A „naplemente” ellenére a peloponnészoszi lakosok számára Görögország volt a világ közepe. Fontos megérteni, hogy II. macedón Fülöp uralkodása előtt nem gyakran merült fel az univerzalista birodalmak létrehozásának gondolata „barbár” földek bevonásával a görög uralkodók fejében. A görögöknek gyarmataik voltak Kis-Ázsiában, Olaszországban, a Fekete-tengernél, Szicíliában, Afrikában – de semmi több. A görögök akkori kultúrája és gondolkodása kizárólag lokális és polisz volt. És ami a legfontosabb, gazdasági okok miatt a görögöknek nem volt valós lehetőségeik és szükségük egy ilyen agresszív külső terjeszkedés végrehajtására.

Minden vagyon keleten volt. | Fotó: ru.kinorium.com.
Minden vagyon keleten volt. | Fotó: ru.kinorium.com.

Macedónia más kérdés. A görög-perzsa háborúk során a leendő Macedónia Perzsia oldalára állt. A perzsák bőven fizettek a görögök északi rokonainak együttműködéséért. Amikor Athén és Spárta elkezdték elvágni egymást, Macedónia számára termékeny időszak jött el a nyugodt fejlődéshez és a fokozatos egyesüléshez. Ennek eredményeként Fülöp idejére az északi területek meglehetősen szervezett erővé váltak, amely felhalmozódott. gazdasági potenciált, hogy azt erőszakossá alakítsák, ami még nagyobb gazdasági növekedést eredményez előnyöket. Görögország alsó- és középső részének egyik polisz államában sem volt ilyesmi.

Sándornak lesz ideje birodalmat építeni és meghalni, a diódáinak pedig lesz ideje többször egymásba marni, mielőtt Róma feltámad. | Fotó: u-teti-soni.blogspot.com.
Sándornak lesz ideje birodalmat építeni és meghalni, a diódáinak pedig lesz ideje többször egymásba marni, mielőtt Róma feltámad. | Fotó: u-teti-soni.blogspot.com.

Először is a macedón terjeszkedés a legközelebbi leggazdagabb szomszéd – a görög városállamok – fejére ömlött. De hol volt még a gazdagság? Délen és keleten, távoli országokban, ahol a leggazdagabb kereskedelmi útvonalak futnak a távoli Ázsiából, köztük a Nagy Selyemút. Ezért a macedónok, már Nagy Sándor alatt, a háborúval a polgárháború és a központi kormányzat válsága miatt addigra már darabokra hulló Perzsa Birodalomba költöztek. Sándor utazása ie 334-ben kezdődött. A fiatal hódító ambíciói és álmai ekkor formálták meg a most egyesült Görögország objektív gazdasági vágyát, hogy terjeszkedjen új erőforrások, gazdagság, földek és rabszolgák megszerzésével.

Sándor idejében Róma csak egy kicsiny, semmirekellő polisz volt. | Fotó: Pinterest.
Sándor idejében Róma csak egy kicsiny, semmirekellő polisz volt. | Fotó: Pinterest.

De a görögöknek és macedónoknak nem volt szükségük vagy érdekük nyugat felé menni. Hogy vannak földek és "félvad" népek, azt a görögök nagyon jól tudták a parton egészen az Ibériai-félszigetig elterülő kolóniáknak köszönhetően. De mit kellett elvenni tőlük? Róma már akkor is létezett, de akkor még csak egy kis város volt, amely aktívan harcolt szomszédaival. Kr.e. 327-ben a Mars fiai éppen megkezdik a második etruszk háborút a félsziget uralmáért (ami nem lesz az utolsó). Sándor perzsa hadjáratának hátterében a korai Római Köztársaság összes háborúja úgy néz ki, mint két különböző régióból származó srácok harca. Még sok évtizednyi konfliktus fog eltelni, mire Róma először bejelentheti követeléseit az egész régiónak, majd az egész ismert világnak. Mielőtt azonban ez megtörténne, mind Alexander, mind az összes örököse-diadochi meghal.

>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<

Rómának még csaknem 100 évbe telik, mire készen áll arra, hogy terjeszkedjen a félszigetéről. | Fotó: kartinkin.com.
Rómának még csaknem 100 évbe telik, mire készen áll arra, hogy terjeszkedjen a félszigetéről. | Fotó: kartinkin.com.

Ha még több érdekességet szeretne megtudni a múlt napjairól, akkor érdemes elolvasnia Római Colosseum: miért vannak az amfiteátrum falai lyukak, mint egy sajtfej.
Egy forrás:
https://novate.ru/blogs/250721/59898/

EZ ÉRDEKES:

1. Miért épülnek karton- és rétegelt lemezházak az amerikai külvárosokban?

2. Miért hordnak pólót az amerikai férfiak az ingük alatt?

3. Miért nagyon sárga az indiai arany, és honnan van annyi az ottani nőktől?