Ma a szovjet oktatási rendszert hagyományosan szidják (mint szinte mindent, ami szovjet). Például bonyolult és túlterhelt. Nem kell egy kis embernek átfogóan fejlődnie: végül is az a lényeg, hogy jó szakembernek bizonyuljon - emberi funkciónak, "esztergagépnek", csak szívvel és akarattal. A modern rendszer pedig határozottan sokkal jobb. Elég csak arra emlékezni, hogy a mai iskolában a szovjetekkel ellentétben az ismétlőket és a szegény tanulókat délután nem lehet tűzzel találni!
Akik a szovjet időkben tanultak, nagyon jól emlékeznek arra, hogy a szovjet iskolákban voltak szegény tanulók és ismétlők. Soha nem volt belőlük túl sok, ennek ellenére már az 1990-es években rohamosan csökkenni kezdett a „tudatlanok” száma. És a 2000-es évek elejére a Vesztesek és Ismétlők tulajdonképpen a folklór elemévé vált. Hová tűntek el és mi volt az oka, valójában az oktatási rendszer sikerei?
Ha a „siker” alatt a leendő polgárok teljes nevelési és oktatási intézményének leépülését értjük, akkor igen, a szegény tanulók eltűnése határozottan plusz. Valójában minden egyszerű. Bármennyire is szidták a szovjet rendszert, de a balszerencsés „peresztrojka” előtt az esetek túlnyomó többségében óvoda előtt, az iskolának, a szakközép- és felsőoktatási intézménynek nemcsak a leendő munkaerő képzése volt a feladata, hanem az oktatás is állampolgárok. Innen ered a tanári kar alapvetően eltérő megközelítése mind a felkészítés, mind az értékelés terén.
A szovjet szemlélet ebben a vonatkozásban tökéletesen tükrözi a „ha nem tudod hogyan, mi tanítjuk, ha nem akarod, erőltetünk” aforizmát. A Szülőföld még egy teljes bolond, lusta és középszerű volt sem adta át magát a sors kegyének. Továbbra is kénytelen volt tanulni és legalább egy minimális tudást megszerezni. Valóságos szakadék tátongott a tárgy ismeretének kérdésében a kettő - egy kudarc és egy három - eltolás között. A szovjet oktatási rendszer nem engedelmeskedett és nem kötött kompromisszumokat, ezért egy gyereket vagy tinédzsert hagyott egy pillanatra és a harmadik év a nevelés és oktatás szempontjából nem tűnt valami szörnyűnek, elsősorban a tanításnak. fogalmazás. A szovjet társadalom az 1970-es és 1980-as években is kollektivista volt. És ezért, ha 20 gyerek tanult, és 2 nem, akkor nyilvánvalóan nem a tanár dolga.
A lendületes 90-es években minden megváltozott. A Vesztesek banális tudatlanokból fokozatosan teherré és problémává változtak. Senki nem akart többet vacakolni velük. A társadalomban a kollektivizmustól az individualizmus felé való elmozdulás fokozatosan kialakította azt az elképzelést, hogy minden szegény diák a tanár személyes kudarcának bizonyítéka. Most már nem a diák, hanem a tanár dolga volt. Mindezt rárakták az iskolák közötti versenyre a "pálcikákért" és a rengeteg papírmunkára, mert minden átjátszót speciális módon formalizálni kell, és minden negyedre vonatkozó kettőt meg kell magyarázni a feljebbvalóknak. Könnyebb lett feltenni a hármast és megfeledkezni a gyerekről: ha lusta is, gondjai vannak otthon, vagy tényleg nem érti – mindez megszűnt az államintézmény problémáinak lenni oktatás.
Ma a tanár a posztszovjet térben olyan személy, akit a kudarc megbélyegzett. Még akkor is, ha volt szerencséje egy magániskolába dolgozni. A főnökeiktől, diákoktól és szüleiktől üldözve, rengeteg papírmunkával és alacsony fizetéssel terhelt tanárok nem akarják és nem is tudják normálisan tanítani a gyerekeket. És ami a legfontosabb, nem akarják és nem is tudják nevelni őket. Egyetlen tanár sem vállal fölösleges problémákat szegény diákokkal azért a fillérekért, amit fizetnek neki. És még ha a tanárról hirtelen kiderülne is, hogy elvhű, az iskola akkor is, kapásból vagy csalásból, gondoskodik arról, hogy a gyerek ne maradjon a második évre. De a gyerek ettől nem fog tudást szerezni. Végül az oktatásból „szolgáltatás” lett.
>>>>Ötletek az élethez | NOVATE.RU<<<<
Ha még érdekesebb dolgokat szeretne megtudni, akkor érdemes elolvasnia posztapokaliptikus tájak: 7 elhagyott hely a világ legnagyobb városaiban.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/070721/59630/
EZ ÉRDEKES:
1. Miért épülnek karton- és rétegelt lemezházak az amerikai külvárosokban?
2. Miért hordnak pólót az amerikai férfiak az ingük alatt?
3. Miért jelent meg az automata puska a Szovjetunióban 1949-ben, és az USA-ban csak 1964-ben?