Aki legalább egyszer látott fényképeket afgán mudzsahidákról a háború alatt, annak észre kellett volna vennie, hogy a hegyek emberei nagyon gyakran viselnek valamiféle furcsa sapkát, amely hasonlít a beretekre. Ez a fejdísz nyilván annyira népszerű, hogy az afgán partizánok egyfajta szimbólumává vált. Itt az ideje, hogy kicsit többet megtudjunk róla, és kitaláljuk, mi is a furcsa kalap valójában.
Az afganisztáni nép hagyományos fejdíszét pakolnak hívják, és valójában hengeres talppal ellátott bereté. Nemcsak Afganisztánban viselik. A kalap meglehetősen elterjedt a népviselet egyik eleme Dél-Ázsia régiójában. A második hely, ahol ez a frizura nagyon népszerű, Pakisztán. A pakolt többnyire passztunok, nurisztániak és tadzsik viselik.
A kalap gyapjúból készült, kézzel készített fonal módszerével. A gyártási folyamat lényege a hajtások és varratok készítése. Így minden pakol többszintűnek bizonyul, és lefelé nyújtható, méretének növekedésével. Ha teljesen letekeri a kalapot, akkor kaphat egy kerek gyapjúdarabot, amelynek átmérője legfeljebb 60 cm. A különböző pakoli különbözik a felhasznált gyapjú típusától, valamint a bélés minőségétől. Leggyakrabban a fejdísz a szürke, bézs, barna, fekete, okker világos vagy sötét árnyalataiban készül.
Nyilvánvalóan a pakol fejfedőként honosodott meg, mint eszköz, amely megvédi a fejet a napsugaraktól a hegyvidéki területeken. Eredetileg pásztorok kalapja volt. Érdekes módon a pakol nagyon hasonlít a görög kauzia fejdíszhez, amelyet a pásztorok, az ókori Görögország hegyvidéki régióinak lakói is viseltek.
Ennek alapján jó eséllyel Nagy Sándor harcosai hozták ezt a fejdíszt Dél-Ázsiába. Nem szabad azonban kizárni a fordított mintát, miszerint a macedónok kampányaikból kölcsönadhatják Görögországnak az árusító fejdíszt. Sőt, a jelenlegi Tadzsikisztán, Üzbegisztán és Afganisztán Nagy Sándor halála után voltak a hellenisztikus Bactria állam, amelynek fővárosa Bactra, a modern területén feküdt észak-Afgan. Az ottani őslakos népességet alaposan összekeverték az újonnan érkező görögökkel és macedónokkal, és ezt figyelembe véve Görögországgal továbbra is fennálltak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok, a felső határ Ázsiából migrálhat Mediterrán.
OLVASSA EL: Miért a forradalom idején a matrózokat gépfegyveres övekbe tekerték
Pakol csak a nyolcvanas években vált a mudzsahidok szimbólumává a szovjet – afgán háború idején. A nyugati újságírók többször fotózást rendeztek a felszabadító mozgalom harcosai számára, ennek köszönhetően a kalap a média térbe került. Elég ironikus és feltárható, hogy a szovjet kontingens "világközösség" elutazása után az afgán partizánok milyen gyorsan váltak a "függetlenség harcosaiból" "terroristákká".
>>>>Ötletek az élethez NOVATE.RU<<<
A témát folytatva olvasson el miért viseltek a Szovjetunióban a katonák veled egy kabátot még nyáron is.
Egy forrás: https://novate.ru/blogs/181020/56422/